HÍREK

06júl.
2022

CÉGAUTÓ SZABÁLYZAT MESTERFOGÁSOK V.: EV és PHEV

CÉGAUTÓ SZABÁLYZAT MESTERFOGÁSOK V.: EV és PHEV

A teljességhez hozzátartozik egy további, speciális kérdéskör is, amelyet javaslatunk szerint érdemes külön is kidolgozni egy cégautó szabályzatban: ez pedig az elektromos autók (EV) és a Plug-in-hibrid modellek (PHEV) választása és használata.

 

Piacvezető operatív lízingcégként gyakran támogatjuk ügyfeleinket szakmai tapasztalataink megosztásával, amikor tanácsot kérnek a cégautó szabályzat kialakítása kapcsán. Mivel minden vállalat más és más, ezért javasolt a car policy-t az adott szervezet igényeihez igazítani, illetve vannak olyan sarokpontok, amelyek egyik cégautó szabályzatból sem hiányozhatnak.

Cikksorozatunk korábbi részeiben olyan fontos témaköröket jártunk körbe, mint a cégautóra jogosultak, a választható autómodellek és extrák, a limitek továbbá foglalkoztunk a gépjármű használói kötelezettségekkel és a futamidő alatt felmerülő teendőkkel is. Ezek az ismeretek már egy megfelelő alapot adhatnak egy általános car policy kialakításához.

A teljességhez hozzátartozik egy további, meglehetősen speciális kérdéskör is,  amelyet javaslatunk szerint érdemes külön is kidolgozni egy cégautó szabályzatban: ez pedig az elektromos autók (rövidítve: EV) és a Plug-in-hibrid modellek (rövidítve: PHEV) választása és használata. Az alternatív hajtású autók car policy vonatkozásairól Csatár Balázst, az ALD Automotive Magyarország EV Ambassadorát kérdeztem.

Legelső és talán legfontosabb kérdés, hogy kinek ajánljuk az elektromos autók és a Plug-in-hibrid modellek választását, illetve milyen szempontok szerint szabályozzuk ezt a cégautó szabályzatban?

Fontos, hogy a car policy-ban mindenképpen szabályozva legyen, hogy ki és milyen feltételek teljesülése mellett jogosult EV-t vagy PHEV-et választani, mivel ez nem lehet csupán annak kérdése, hogy ki szeretne ilyen speciális hajtású cégautót használni. Sokkal inkább azokat a szempontokat kell figyelembe venni, hogy az EV-t vagy PHEV-et választó autóhasználó esetében egy bizonyos km futás alatt legyen a megtett km-ek száma, illetve például legyen hajlandóság és leginkább lehetőség az autó töltésére. Új autó rendelése előtt többek között érdemes felmérni azt is, hogy a használó otthonában – amennyiben a későbbiekben töltőtelepítés is történik – lehet-e egyáltalán töltőt felszerelni, azaz elbírja-e a hálózat a töltőtelepítést, illetve fizikálisan megvalósítható-e (pl. bérlemény esetén kérdéses lehet, hogy a tulajdonos hozzájárul-e). Emellett a töltési lehetőségek alapján is érdemes átgondolni, hogy ki választhat részben vagy teljesen elektromos gépjárművet, mert fontos, hogy az ilyen autókat a munkahelyen és/vagy otthon is tudja tölteni a használó, de talán a legideálisabb, ha mindkét helyen van erre lehetőség. Emellett az előbb említett két töltési alternatíva helyettesíthető vagy inkább kiegészíthető a nyilvános töltőpontokon történő töltéssel, amelyhez akár a vállalat is hozzá tud járulni, ha biztosít a használó részére egy töltőkártyát, amely egy adott töltőhálózaton történő töltésre ad lehetőséget. Bármilyen töltési megoldást is preferáljon egy cég, a car policy-ban érdemes pontosan rögzíteni ennek szabályrendszerét.

Megemlítésre került, hogy egy bizonyos km futás felett már nem javasolt az EV vagy PHEV választása. Hol lehet meghúzni ezt a határt?

Egy EV esetén leginkább azt javasoljuk, hogy a km futásteljesítmény ne haladja meg az éves 30 000 km-t, de lehetőleg a napi használat se legyen több, mint 300 km. Utóbbi azért lényeges, mert nagyjából ez az a távolság, amelyet egy EV még szélsőséges körülmények között is meg tud tenni egy töltéssel, és ha a használó legalább az út végén fel tudja tölteni az autót, akkor szünet nélkül tud haladni. Egy PHEV átlagos napi futása kapcsán az a legideálisabb, ha a megtett km nagyjából megegyezik azzal a távolsággal, amennyit egy töltéssel meg tud tenni az autó. Így a cél az, hogy elkerülhető legyen a hagyományos motor használata és a hosszabb pihenők beiktatása a mindennapokban. Mivel a belsőégésű motor kizárólagos használata csak hosszabb út megtétele esetén indokolt.

"Egy EV esetén leginkább azt javasoljuk, hogy a km futásteljesítmény ne haladja meg az éves 30 000 km-t, de lehetőleg a napi használat se legyen több, mint 300 km."

Egy EV választása esetén mindenképpen elkerülhetetlen, hogy a töltésre vonatkozóan is legyenek szabályok a cégautó szabályzatban, de egy PHEV esetében is fontos lehet ez. Hogyan tanácsos befolyásolni és irányítani a töltési szokásokat?

Először is szükséges eldönteni, hogy az EV vagy PHEV esetén a cég milyen módon képzeli el a töltés megoldását (céges, otthoni, hálózati töltés), illetve milyen mértékben szeretné ezt támogatni. Természetesen számos különböző megoldás létezik, a vállalatnál, a használó otthonában vagy akár a töltőhálózatokon is megvalósulhat a töltés, és csak a cégen múlik, hogy ezek közül melyik alternatívát teszi elérhetővé a használók számára, illetve melyiket, milyen mértékben támogatja. Az otthoni töltés támogatásánál továbbá felmerül az is, hogy a vállalat részben vagy egészben hozzájárul-e a használó otthonában történő töltőtelepítéshez, illetve ehhez kapcsolódóan támogatja-e anyagilag az otthoni töltést. Amennyiben lehetőség van rá, érdemes a car policy-ban azt is szabályozni, hogy hol (cég, töltőhálózat, otthon) mennyit töltse az autót a használó, mivel egyrészt a legpraktikusabb a céges és az otthoni töltés, másrészt ezek díja kedvezőbb, mint a töltőhálózati töltésé.

Rávilágítottunk egy meglehetősen sajátos kérdéskörre az EV és a PHEV modellek kapcsán, mégpedig az otthoni töltőtelepítésre. Ennek kapcsán mit érdemes rögzíteni egy cégautó szabályzatban?

Az első és legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy ki és milyen módon fogja az otthoni töltőtelepítést fizetni. Ha a vállalat vállalja ennek költségét, akkor eldöntheti, hogy egyszeri beruházásként, költségként kezelik ezt, vagy a flottakezelő támogatásával a lízingdíjba építik be a telepítés és az eszköz díját. Amennyiben a használó és a cége megosztva fizetik ki ezt a költséget, meg kell határozni, hogy milyen arányban osztják azt meg. Illetve van olyan lehetőség is, hogy a használó egyedül kell, hogy vállalja a töltőtelepítés költségét. Bármelyik megoldást is válassza egy cég, a car policy-ban pontosan le kell fektetni ennek szabályozását, illetve a felek (használó és cég) egymással szembeni elvárásait és kötelezettségeit. Mindezek mellett szükséges és tanácsos azt is egyértelműsíteni az otthoni töltőtelepítés kapcsán, hogy ki viseli annak a költségét, ha a használó elköltözik, és a töltőt át kell telepíteni, vagy ha elhagyja a céget, és a töltő részben vagy egészben nem a saját tulajdona. Továbbá fontos azt is előre tisztázni, hogy ha a töltőtelepítés beépítésre került a lízingdíjba, akkor a futamidő végén a töltő vissza kell, hogy kerüljön a lízingcéghez, vagy esetleg a használónak legyen lehetősége azt megvásárolni piaci értéken.

"Szükséges eldönteni, hogy az EV vagy PHEV esetén a cég milyen módon képzeli el a töltés megoldását, illetve milyen mértékben szeretné ezt támogatni."

Számos hasznos jótanács hangzott el, de még nem esett szó a töltési szokásokkal kapcsolatos elvárásokról. Ezzel kapcsolatosan mi a flottakezelő tanácsa, amit a cégautó szabályzatban is hasznos lehet rögzíteni?

Akár irodai, akár nyilvános töltőhálózaton történő töltésről legyen szó, érdemes a használót arra ösztönözni, hogy tartsa be a javasolt töltési szabályokat. Ezek egyike, hogy ha már feltöltötte az autót, akkor ne hagyja ott a töltőn, mert ezzel más EV vagy PHEV használók elől veszi el a helyet. Másrészt fontos, hogy a gépjárművet ne 100 %-ig, hanem inkább csak 80 %-ig töltse fel, mert így hosszútávon jobban megőrizhető az akkumulátor eredeti állapota, valamint a teljesítménye. Végül, de nem utolsó sorban érdemes lehet szabályozni azt is, hogy lehetőség szerint ne nagy teljesítményű (>100 kW) töltővel töltsön a használó, mivel ez hosszútávon hozzájárulhat a nagyfeszültségű akkumulátor degradálásához.

Számos fontos szempontot részleteztünk az alternatív modellek car policy vonatkozásai kapcsán Csatár Balázs, EV Ambassadorral, és csak javasolni tudjuk, hogy ezek legyenek szerves részei a cégautó szabályzatnak, hiszen ezek egyértelműsítése mindhárom fél, a használó, a vállalat és a flottakezelő számára is fontos lehet rövid és hosszú távon is.

szerző: Lengyel Krisztina - ALD SME Team Leader