Mi a különbség a durrdefekt és a lassú defekt között? A lassú defekt is lehet ugyanolyan veszélyes? Megmutatjuk, mi a két eset között a különbség és hogyan lehet megoldani őket!
Durrdefekt: teendők, ha megtörténik a baj
A durrdefekt különösen azért jelent nagy veszélyt, mert hirtelen kiszökik a levegő, az abroncs sérülésekor azonnal megszűnő guminyomás miatt a kerék leereszt, a sofőr pedig elveszíti az autó fölött az irányítást. Az autó irányt változtat, rossz esetben megcsúszik, de meg is pördülhet az úton, ha ijedtségünkben hirtelen rántjuk le lábunkat a gázpedálról.
Nem készülhetünk fel teljesen egy ilyen helyzetre, de az alábbi tippeket érdemes észben tartani, hogy megfelelően tudjunk reagálni:
• Az elsődleges szempont a saját és velünk utazók biztonságának megőrzése, a sérülések elkerülése. Mindig a KRESZ szabályainak megfelelően vezessünk! Vegyük figyelembe az időjárási és látási viszonyokat, tartsuk be a követési távolságot, mindig legyünk bekötve és üljünk helyesen az autóban.
• Ha az autó nagyon instabil, ne engedjük fel túl hamar a gázpedált, mert a nagy sebességváltozás hatására autónk megpördülhet.
• Ne fékezzünk hirtelen, mert ez a reakció ugyanazt eredményezheti, mint a gáz gyors felengedése.
• Enyhén lépjünk a gázpedálra és próbáljuk stabilizálni az autót, kormányozzunk ellen a defektes keréknek.
• Mikor az egyik első kerék kap defektet, a kocsi orra a roncsolódott abroncs oldalának irányába fog húzni. Ilyenkor mérjük fel, melyik oldalon történt a defekt és ellenkormányzással, óvatos gázadással próbáljuk elérni, hogy az épen maradt három kerekünk megfelelő tapadással haladjon az úton. Ha ez megtörtént, egyenletes lassulással vezessük ki az út jobb oldalára autónkat.
• Egy hátsó kerék defektje esetén nehezebb dolgunk van. Ilyenkor a kocsi hátulja kisodródhat, így nehezebb megállapítanunk, melyik oldalnak kell ellenkormányoznunk. Ráadásul gyorsabban szükséges reagálnunk, mintha valamelyik első abroncsunkkal történt volna baj. A legfontosabb, hogy próbáljunk lelassulni, mielőtt bármit tennénk. A hirtelen kormánymozdítás éles irányváltáshoz vezethet, ezt kerüljük!
A lassú defekt – figyeljük az intő jeleket!
A legtöbben talán nem is gondolnánk „hagyományos” defektként arra, mikor viszonylag sűrű időközönként újra és újra fújni kell a kerékbe a folytonos guminyomás csökkenés miatt. Ez a jelenség komoly veszélyforrás is lehet, ha nem foglalkozunk vele.
Mi történhet ilyenkor?
• Az abroncs veszít az élettartamából.
• Hirtelen manővereknél balesetveszélyes helyzetet idéz elő a nem megfelelő tapadás, az oldalfalon való fordulás miatt.
• A gumi nyúlik, roncsolódik, egyenetlenül kopik.
• Az úthibáktól könnyebben defektet kaphatunk. Ha azt tapasztaljuk, hogy lassú defektünk van, kezdjük el hetente figyelni a nyomást és nem elhanyagolni a problémát. Javíttassuk meg a szelepet, a kereket vagy a felnit, illetve cseréljünk még időben új kerekekre, ha az abroncs károsodott és nem javítható már!
Mitől alakulhat ki lassú defekt?
• Okozhatja a szelep hibája
• sérülés - akár a kerékbe is ragadhatott a tárgy, ezt lehet hallani út közben
• megeshet, hogy az abroncs nem tökéletesen fekszik a felnire.
Ha eljutottunk a probléma gyökerének feltárásához, mindenképpen forduljunk szakemberhez! A defektjavító folyadékok és habok csak ideiglenesen használhatók, ezek hosszútávon nem nyújtanak biztonságos megoldást.
Ne felejtsük el, hogy a lassú defekt is fokozottan balesetveszélyes akkor is, ha nem alakul ki belőle durrdefekt, mivel az alacsony nyomáson használt abroncsok fékútja és oldaltartása is lényegesen rosszabb, mint ideális állapotban és sokkal sérülékenyebbek is.
A gumiabroncs állapota: mire figyeljünk?
Guminyomás ellenőrzése: ellenőrizzük rendszeresen a nyomást és ügyeljünk arra, hogy az előírt bar nyomáson legyen minden kerék, különben az eltérő terhelés miatt egy-egy abroncsunk nagyobb mértékben károsodhat. Érdemes legalább kéthetente elvégezni az ellenőrzést.
Padkán parkolás: ha padkára állunk parkolás közben, mindig óvatosan hajtsunk fel rá és győződjünk meg róla, hogy a kerék teljesen rajta van a magasított részen, nem lóg le a padkáról. Ha a padka mellé állunk, ne hagyjuk, hogy a gumi nekinyomódjon a padka oldalának, peremének.
Tárolás: mikor félrerakjuk a téli vagy nyári gumi szettünket, ügyeljünk arra, hogy naptól védett, hűvös és lehetőleg száraz helyre pakoljuk el! A kerékre szerelt gumiabroncsokat a falra függesztett állványon vagy egymásra pakolva tartsuk (max. egyszerre 4 db-ot). Bizonyos időközönként mozgassuk és rendezzük át őket! A leszerelt abroncsokat azonban eltérően kell tárolnunk. Nem szabad a falról lógatni őket, sem pedig az oldalukon egymásra pakolni. A legjobb, ha álló helyzetben egymás mellé állítva tesszük el őket.
Barázdáltság: ideális esetben nyári guminál 2,5 milliméter, a téli guminál pedig 4 milliméter a barázdák mélysége. Főleg a szezonális kerékcsere alkalmával vagy jobb esetben sűrűbb időközönként ellenőriztessük abroncsaink barázdáltságának mélységét.
Elöregedés: a Michelin tanácsa szerint 10 évenként, bármilyen állapotban is van a kerék, érdemes lecserélni. Ez igaz a pótkerekekre is!
szerző: Genertel